" A hajamat lágy szél fújta..békésnek és nyugodtan éreztem magam, mintha ez a mai nap meg sem történt volna.."
Két szerelmes pár élte mindennapjait NY szívében, mikor egy nap piszkos fény derült a fiú múltjára. Egy volt barátnöje 1 év után felkereste Tomot egy randevú keretében melyre a fiú el is ment. Jókat beszélgettek. Azóta tartották a kapcsolatot úgy ahogy nem kellett volna. Igen ám, mivel Tomnak van egy barátnöje Analia, aki tiszta szívéböl szereti öt. Egy éjszaka megcsörrent a fiú telefonja.

- Ismerös - így írta ki a nö nevét a telefon
- Hallo? - vette fel a készüléket álmosan Analia
- Hálo? Tom szivem te vagy az? - 1 perc csönd - hahó?
- Ki van ott?
- Hát... Jennifer.
- Jennifer?! - azzal lecsapta a telefont. Mellette lévö szerelme erre csak morgott egyet majd a másik oldalára fordult. Analia felkelt és halkan elkezdett öltözni. A böröndjét akarta elövenni, mikor leborított egy zenélö képeslapot melyet valentinnapon kapott kedvesétöl. A képeslapon egy mackó volt és egy lánymedve, akinek egy rózsaszín szivecskét adott "az én bocsom" felirattal.Erre Tom felébredt.
- Mi folyik itt? - eszmélt fel - miért pakolsz te?
- Jennifer mi? Jennifer... - modult rá a lány, majd tovább pakolt
- Meg tudom magyarázni!
- Ohh valóban?! Mégis mivel? " Ó angyalkám, ö csak az a lány akivel titokban szerelmeskedtem, semmi különös aludjunk tovább" - vette kényes hangnembe majd ált vissza eredeti, immáron mérges hangszínére - ezzel magyaráznád?
- Sajnálom én... - azzal nyelt egyet. Analia becsukta a böröndöt, és kiviharzott. Elövette fekete motorjának a kulcsát melyen egy macska szempárja díszelget, kitolatott, majd elindult. A fiú utánament egy szál alsónadrágban, de a kapunál tovább nem ment. Belevert egyet a kapuba teljes erejéböl, és szinta ugyan abban a másodpercben mint Analianak a könnycsepje lehullot a földre.
A zenélö képeslap még mindig játszott.