Egy angyal csókja

2. fejezet

 A kórház felé Joy David kezét szorongatta. Mennyi aggodalom és a magány iránti félelem töltötte be a jármüvet... - Tarts ki! - szólt Joy halkan Davidhez, aki jelenleg kómában feküdt. Eszméletlen állapotában azt képzelte, hogy otthon van, Hogy minden rendben. Jó is lenne. Nemsokára odaértek a kórházhoz, kinyíltak Joy elött az autó ajtajai. - Sietünk kell, a hordágyat! - gyorsan ráfektették Davidet, majd indultak. Joy utánuk futott, s mikor utólérte öket megszorította David kezét, másikkal pedig a könnyeit pulóverébe törölte. - Miért egy ilyen szép estén?! - szólalt meg hangosan. - Ide már nem jöhet be! - szólt hozzá egy növér. Innentöl ök tartották a kezükben a szív egy törött felét. Az orvos bemosakodott a mütéthez. - Itt az idö. - szólalt meg, majd a növérek rutinosan nyujtották az orvos kezébe az eszközöket. Az a környék nagyon veszélyes volt, rengeteg bünözö járt arra mit sem féltve saját és mások életét. Pitiáner bünözök is voltak ám ott, akik csak vegyesboltokat rabolgattak ki. Voltak akik csak müanyag fegyverekkel fenyegettek meg egy járókelöt hogy adja oda a pénzét és az értékeit. Eközben Joy az ujjaival játszadozott idegességében. Tekintete össze-vissza barangolt a kórházi zöldre festett falakon, és a fehér, üres székeken. A kissé mocskos padlón megpillantott egy-egy cukorkás papírt vagy egy árva zsebkendöt. Gondolatai fájon martak a szívébe. Miért a legszebb pillanatban kellett a leggyöngébnekk lennie... Végig magát hibáztatta. " Minek kellett nekem telefonálnom? Miért nem figyeltem rá jobban? Miért hagytam hogy rövidítsünk...minden az én hibám és most ö szenved! Istenem " - gondolta magában.Pedig egyértelmü volt hogy ez senki hibája nem volt. A mütöben is folytak ám az izzadságcseppek, a hasból egy golyót nem könnyü eltávolítani hiába rutin a rutin. Órák hosszába ám de sikerült kivenniük a veszély egy forrasát. A lövedékbe egy különös szó volt gravíroztatva. " NEKED " - címen. Joy amint meghallotta az ajtók nyílását, az orvoshoz rohant. - Mi történt? Sikerült eltávolítani? - Igen, sikerült. Viszont fennálhat a fertözés lehetösége. - Édes Istenem! - Bár aztmondhatnám hogy minden rendben. - Mégis hogy érti ezt? - Belsö sérüléseket is szenvedett, bordatörései is lettek. Minden bizonnyal megverhették.. kritikus az állapota így megfigyelöbe tesszük. - MIkor láthatom? - Holnap reggel. - azzal a lány kiviharzott, mire az orvos mondhatott volna bármit, eltünt. Csak úgy sírt a fájdalmában. Hazarohant, immár a hosszabbik úton. Az útcán sok fény világított. Sok üzlet volt arrafelé. A közlekedési lámpák fénye mindenfelöl villogott. A járdán néhol kisebb-nagyobb tócsák pihentek, mutatván ezzel hogy nemrég esett. Amint a lány hazaért, ledobta a holmiját, és egy nagy adag kávét fözött magának. Miután ízlése szerint ízesítette, bekapcsolta az üzenetrögzítöjét, melyen 2 üzenet volt található.